Pénztelenségi motívum

A kormány sztárminiszterei láthatóan elvesztették a kapcsolatot a valósággal. Nem értik, hogy miért nem élénkül olyan mértékben a fogyasztás, ahogy azt ők elképzelték. Nem értik, hogy miért pang a kiskereskedelem Magyarországon. Nekik is ajánlom a következő összefoglalót.

Elméleti közgazdászok, elemzők, miniszterek olyan butaságokat nyilatkozgatnak az utóbbi időben, hogy az ember legszívesebben a fejét verné az íróasztalba. Ezek közül vizsgáljunk meg három gyakori tévedést:
-a lakosság az óvatossági motívum miatt nem költekezik, hanem inkább megtakarít
-egy átlagos magyarnak 26 millió forintnyi megtakarítása van
-az inflációt a földre vitték, az már nem fog többet felállni

Óvatossági motívum

A hétköznapi emberek nem valami elvont óvatossági motívum miatt vásárolnak keveset, hanem egyszerűen azért, mert nincsen pénzük. A felső-középosztálynak van ugyan elkölthető bevétele, de ők lakosságarányosan kevesen vannak. Mégis félretesznek inkább, mert az utóbbi években már többször is megszívták:
1. Először a Covid-válság alatt
2. Másodszor az ezt követő energiaár robbanás, és a 2023-mas inflációs krízis miatt.

2023-ban volt olyan hónap, amikor 25%-os volt a pénzromlás. Ebben az évben egyébként az élelmiszerek 55%-kal drágultak. (A Központi Statisztikahamisító Hivatal szerint csak 25.9%-kal. Azok, akik vásárolni szoktak tudják, hogy ez nem így volt).

Ezek a sokkhatások még nagyon sokáig megmaradnak az emberek emlékezetében. Ilyen rossz tapasztalatok után vállalkozó kedvű, de inkább vakmerő az, aki továbbra is mer költeni. Ezt hívják fogyasztói bizalomnak – Magyarországon fogyasztói bizalmatlanságnak.

26 millió forintnyi megtakarítás

Hogy ezt honnan vették, azt nem tudom. Persze van olyan a környezetemben, akinek van ennyi tartaléka, de általánosságban nem ez a jellemző. Inkább az, hogy a családok hónapról-hónapra épphogy meg tudnak élni. Pengeélen táncolnak, hogy ki tudják fizetni a számlákat, és jusson ennivalóra is.

A kiválasztottak és a NER elit nyilván felfoghatatlan vagyonnal és anyagi erőforrással rendelkezik. Ők vásárolják nagy tételben a „lakossági” állampapírokat és nem a lakosság. A lakosság igen kevés magyar állampapírt engedhet meg magának.

Beruházások, infláció, államadósság

 

A magyar kormány tudatos gazdaságpolitikája: erőltetett GDP növekedés és tartósan magas infláció, azaz értéktelen forint

kép: artortenet.hu

A kiszámíthatatlan kormányzati gazdaságpolitika és az egyes szektorokra kivetett különadók miatt a magyar és külföldi cégek nem akarnak beruházni, vagy csak visszafogottan. Egy vállalkozó sohasem tudhatja, hogy egyszer csak mire kell ébrednie. Mi jelenik meg hajnalban a legfrissebb Magyar Közlönyben, ami tönkre vágja az üzletet?

Az inflációt úgy birkózták le a földre, hogy közben talpon maradt, majd rögtön utána fel is áll. 2024 végére 4.1%-os éves átlagos inflációt jósolok. Nincs nehéz dolgom, mert csak alapul kell venni azt a számot, amit a Pénzügyminisztérium előre jelez, majd hozzá kell adni 0.4%-ot. A Magyar Nemzeti Bank inflációs célja 3% alatt lenne (plusz-mínusz 1% a toleranciasáv).

Az államadósság idén tovább növekszik, ez pedig rontja Magyarország megítélését. A magas hiány az EU-s eljárások fenntartásához vezet. A nemzeti össztermékhez viszonyított adósság 2024-ben 4.8% lesz (a kormány 4.5%-os célt tűzött ki).

A Fidesz rendszeresen azt kommunikálja, hogy a baloldal eladósította az országot. A valóság azonban az, hogy ők vezették adósságspirálba Magyarországot. Ennek kamatait még évtizedekig nyögni fogjuk. Devizában is eladósodtunk: Magyarország devizaadóssága veszélyes szinteken mozog. Hiába próbálják eltitkolni, ki fog derülni. Legkésőbb amikor baj lesz  belőle - és kívánom, hogy ne legyen.