A Kínai Népköztársaság hűséges gyarmata leszünk

Hetek óta szorongva várta Orbán Viktor, a felcsúti békepápa Hszi Csin-ping budapesti látogatását. Melyik cipőjét vegye fel? Szereti-e a kínai kommunista pártfőtitkár azt az öltönyt, amelyikben az EU-csúcsokra jár harcolni? Vagy szabasson inkább egy alkalomhoz illőt?
Hszi úr a Várban udvariasan megkérte miniszterelnökünket, hogy hasson oda Brüsszelben és képviselje Kína érdekeit az Európai Unióban. Különben nem jön a pénz.

Keleti nyitás

Még 2010 előtt találta ki a Jobbik a keleti nyitást. Aztán a Fidesz ellopta, és félreértelmezte ezt az elgondolást. A keleti gazdasági nyitást eredeti formájában nem kizárólagosan akarták - tehát nem nyugati zárással, elszigetelődéssel.

Az élet minden területét leuraló fideszes önkénynek azért szimpatikus a kínai kommunista állam, mert Kínában diktatúra van. A kínai vezetést hidegen hagyja a jogállamiság, de nem érdekli őket az emberi jogok lábbal tiprása sem. Ezért gond nélkül befektetnek Közép-Ázsiában, Szerbiában és újabban Magyarországon is.

A befektetéssel egyébként önmagában nem lenne gond. A nyugati tőke se jobb a kínainál, mindkettőt vissza kell fizetni. A kérdés az, hogy ezek a nagyszabású projektek miből valósulnak meg? Ki állja a cechet?

Mivel a szerződések nem nyilvánosak, a sajtó csak találgat. Például mi lesz akkor, ha esetleg a magyar állam nem törleszt fegyelmezetten időben? Birtokba veszik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret? Vagy a Szabadság-szobrot kell beadnunk a zaciba?

A debreceni CATL akkumulátorgyár 320 milliárd forint állami támogatást kap az Orbán-kormánytól. Az adófizetők pénzét használják arra, hogy a kínai cégek termeljenek. Az „alacsony hozzáadott értékű” modell részben kínai működőtőkére, részben hitelekre épül. Később állami adósságcsapda lesz belőle.

Távol-keleti építési vállalkozók építtetnek, kínai mérnökök hozzák a technológiát, és Fülöp-szigeteki rabszolgák fognak termelni éhbérért. Közben Mészáros Lölő cégeinek is leesik egy kis aprópénz. Így válik a NER tizennegyedik évében a kommunista Kína alázatos szolgájává Magyarország.

kép: portfolio.hu

Környezetkárosítás, veszélyes üzemek

A gödi Samsung gyár évek óta magzatkárosító oldószerrel szennyezi a földet, a vizet. A bírósági ítéletet a Kormányhivatal környezetvédelmi főosztálya nem foganatosítja. Ezért az üzem környezethasználati engedély hiányában is termelhet, és tovább mérgezi a környezetét.

A kínai vezető nem kért elnézést azoktól a családoktól, akiknek házai elértéktelenedtek a közelbe telepített gyárak miatt. Elfelejtett bocsánatot kérni azoktól, akiknek egyébként sem magas fizetését még jobban lenyomja a vendégmunkások beáramlása. Nem találkozott azokkal a magyar dolgozókkal sem, akiket kirúgtak, hogy helyettük vendégmunkásokat vegyenek fel.

Rosszullétek, tűz, habzó csatornák, halálos kimenetelű munkahelyi balesetek – az elmúlt években több alkalommal hallhattunk ilyen híreket az épülő akkugyárakról. Szijjártó Péter pedig azzal dicsekszik, hogy „hatezer milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik Magyarországon, hatezer milliárd forintnyi gyárépítés van folyamatban jelenleg”.

Adódik a kérdés: ki akarja ezt, és ki hatalmazta fel a Fideszt ilyen mértékű adósság felvételére? A választók? Kötve hiszem. Rövidtávon lesz belőle GDP, stimmelni fog ez az egy gazdasági mutató - de nem lesz benne köszönet.