A hazudozás, a kapkodás és a pökhendiség kormánya

A rendszerváltás óta minden magyar kormánynak volt ráaggatott szitokszó neve. 2010 óta „nemzeti”, előtte „Gyurcsány Fletó” meg „komcsi”, azelőtt „Bokros-csomag” „Horn, a pufajkás”. Egyedül az első MDF-es parlamenti ciklusról nem ugrik be hirtelen semmi Antall Józsefen és az olajszőkítésen kívül. Az utóbbi időben pedig hallgathatjuk a „rezsicsökkentés csökkentését”, ami önmagában is furcsa kifejezés.

Kedves vezetőnk nemrég azt találta mondani, hogy: „aki az átlagfogyasztás felett fogyaszt, annak gondoskodnia kell arról, hogy csökkentse a fogyasztását, vagy keressen annyi pénzt, hogy ki tudja fizetni az átlagfogyasztás fölötti részt”. Aha. Abban az országban tegyük mindezt, ahol a munkabérek vásárlóereje olyan kevés, hogy egész Európában a legalacsonyabbak között van. Bulgáriával és Romániával vagyunk egy csoportban, Albánia kezdi ezt a balkáni blokkot utolérni, velük versenyzünk. (Horvátországban pedig jövő év január elsejétől már bevezetik az eurót).

Orbán Viktor tehetséges politikus (volt). Eltervezte, hogy hogyan nyerje meg a 2022-es választásokat, de arra nem futotta, hogy kigondolja mi lesz utána. A másik lehetőség, hogy tisztában volt az állami kiköltekezés várható következményeivel – csak éppen nem érdekelte.

Mára már kiderült, hogy minden egyes fideszes állítás mellébeszélés, felelősséghárítás és persze hazugság. Az infláció az orosz-ukrán háború előtt is magas volt és emelkedő trendet mutatott. A forint gyengült, a rezsicsökkentés pedig nagyon sokba került. Mégis osztogatni kellett (mint annak idején a Medgyessy-kormány idején), nehogy baj legyen és ne legyen meg a kétharmad. Tízezer milliárd forintot égettek így el. 

Mi következik ezután? Államadósság, hiperinfláció, államcsőd és olyan megszorító csomag, amit még „a Gyurcsány” is megirigyelne. De van vigasz, mindenki megnyugodhat, mert a Tusnádfürdőn előadott beszéd szerint ezt a gazdasági válságot fajilag teljesen homogén állapotban fogjuk átvészelni. A miniszterelnök úr kenyér helyett idegengyűlöletet adott a népnek. Ha már a kenyér drága…

Orbán fanatikus híveinek szónokol Tusnádfürdőn

Egy másik ígéret volt a Fidesz részéről, amit még a 2010-es győzelmük érdekében hangoztattak „a magyar kisvállalkozók megsegítése”. Értem én, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatatlan és kell a pénz, de könyörgöm mikor tüntettek Magyarországon emberek azért, hogy adózhassanak? Igen, kevesebbet. Elbírta volna a büdzsé a KATA fennmaradását, ha nem harcolnánk az EU-val, és ha más gazdaságpolitikát folytattak volna. Mert a „rezsicsökkentés” az önmagában nem gazdaságpolitika. A rezsicsökkentésben nincs perspektíva. Az csak parasztvakítás és demagógia.

Tisztázni kellene, hogy olyan nincs, hogy átlagos magyar család meg „átlagfogyasztás”. Ezek statisztikai modellszámítások, amelyek megbecsülnek valamit. A probléma annyira összetett, hogy jelenleg senki sem tudja biztosan megmondani, megússza-e a rezsinövelést, vagy fagyoskodnia kell az előttünk álló télen.

kép: hirnavigator.hu

Tudom, lerágott csont: infláció. Igyekszem rövidre fogni. A Magyar Nemzeti Bank hibázott, mert túl alacsony volt az alapkamat és mire elkezdték az emeléseket, már késő volt.
Devizatartalék nem tudjuk van-e egyáltalán, vagy szép csendben azt is ellopták. A költségvetési pénzosztogatás és Orbán politikai megnyilatkozásai az MNB monetáris politikája ellen dolgozott, dolgozik. Ilyen körülmények között bolond az, aki forintba fektet. A pénzünk olyan lett, mint a pengő.

Forint vagy pengő? Hamarosan egyre megy
kép: mult-kor.hu

És hogy lesznek-e politikai következmények? Szerintem nem nagyon lesznek. Ez egy következmények nélküli ország a mostani állapotában. A Fidesz propagandája pedig továbbra is ügyesen hazudik, csúsztat. Gyűlöletet is kelt (ha kell) csak hogy elterelje a figyelmünket minden másról.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések