Donald Trump hagyatéka

Amikor a tömegek Donald Trumpot választották meg amerikai elnöknek, azt az ígéretet kapták, hogy jobb lesz a dolgozó kisembereknek. A megcélzott szavazók azt hihették, kilátástalan hétköznapjaikért a bevándorlók, a melegek, az arabok és a világuralomra törő Kína a felelős. Ezek a választók ki akarták próbálni, mi történik, ha a világ legerősebb nagyhatalmának első embere egy olyasvalaki lesz, aki közülük való - vagy hihető módon előadja, hogy közülük való.

Trump programja sokáig működőképesnek látszott. A kormányzás a jobboldali populizmus elemeiből építkezett. A beszédekben, üzenetekben volt idegengyűlölet, Trump kereskedelmi háborút vívott Kína ellen, és időnként rokonszenvezett a szélsőjobboldali mozgalmakkal is. Sikerült az intézkedések közé összeválogatni még egy jó adag adócsökkentést, ami főleg a befektetőknek, cégeknek és a tehetősebbeknek kedvezett. A trumpizmus híveit az sem zavarta össze, hogy egyszerre támogatták a „gazdagok” tovább gazdagodását, miközben azért ők maguk elitellenesek maradtak.

Eközben jól ment a gazdasági szereplők szekere. Trump időről-időre uszított és baromságokat beszélt, vagy posztolt Twitteren. Még vicces esetek is voltak: egy tévécsatorna híradása lekeverte az elnököt beszéd közben. Igazi ikon lett rajongói szemében - a vadnyugat szélhámosa, aki egy napon azt hiszi, megvásárolhatja Grönlandot, ha éppen úgy tartja kedve. „A demokrácia a csőcselék uralma”, Trump rendszere a népámítás és az ostobaság uralmává vált, attól függően, hogy éppen feldobott, vagy morcos volt.

Ez a populista berendezkedés akkor lett fenntarthatatlan, amikor elharapózott a koronavírus járvány. A válságos helyzet megkövetelné, hogy aki kormányoz, értse a dolgát. Ha az ismerőseim betegek, és a szeretteim közül valaki meghal, nem érdekel, hogy az egész a kínaiak miatt van. Akkor is az elnökre, a miniszterelnökre, vagy az elhibázott válságkezelésre leszek dühös, ha a vész a Távol-Keletről jött.

Trump jól ismert szólamai többé már nem tudták elterelni az emberek figyelmét a valós problémákról, a gyűlöletkeltés pedig feltüzelte őket - ez erőszakhoz vezetett. Trump vagy nem volt elég okos ahhoz, hogy felmérje ezt, vagy pont ez volt a célja. Akárhogy is, az országban a Black Lives Matter lázadások kitörése óta polgárháborús állapotok uralkodnak.

A 2020-as elnökválasztást végül a republikánusok elvesztették, és a demokrata Joe Biden nyert. A leköszönő elnök azonban tovább küzdött a valóság ellen a maga alternatív buborékjában. Választási csalásról beszélt komolyan vehető bizonyítékok nélkül.

A csőcselék bejutott a törvényhozás épületébe

A választási eredményt érvényesítő szenátusi szavazás napjára demonstrációra hívta az embereket, aminek január hatodikán tüntetés lett a következménye. Trump dühöngő hívei összecsaptak a rendőrökkel, és behatoltak a szövetségi törvényhozás, a Capitolium épületébe. Az incidensnek több halálos áldozata is volt, köztük két rendőr.

Az elnök alighanem egy nagyon kártékony bajkeverőként vonul be a történelembe, aki mély sebet ütött az Egyesült Államok demokratikus rendszerén. Politikai, társadalmi megosztottságot és tébolyt hozott. A tömeg felbujtásával pedig megszegte hivatali esküjét is.

A biztonságiak fegyverrel védik az üléstermet

Mindeközben Orbán és a Fidesz hallgat, mint a sír. A magyar kormány nem ítéli el a történteket, csak figyelnek csendesen. Vajon ők is ilyenek? Itt is ez lesz?

Reméljük, hogy amikor Orbánnak át kell adnia a hatalmat, azt békésebben teszi majd meg. Mindenesetre a viharos amerikai elnökválasztás történetének még nincs vége. Addig is vigyázó tekintetünket a tengerentúlra vetjük, mert Trump és Orbán sajnos sok dologban hasonlítanak egymásra.