Miért ilyen gyászosan gyenge a forint?

A forint árfolyamát más fizetőeszközök értéke, nemzetközi és Magyarországi tényezők határozzák meg. A következőkben azt vesszük szemügyre, mitől függ egy valuta árazása.

A láthatatlan Magyar Nemzeti Bank

Egy ország pénze pl. a forint annak függvényében „erős”, hogy a pénzpiac mennyi fedezetet lát mögötte, vagyis inkább mennyire bíznak meg a forintban. A fedezet alapja a gazdasági teljesítmény, a külkereskedelmi mérleg, illetve az, hogy a befektetők biztonságban érzik-e a pénzüket, ha forintalapú eszközöket (részvény, államadósság kötvény) vásárolnak. Magyarul a forint nem gyenge, hanem arról van szó, hogy egyszerűen beárazták.

Sokan átkozzák a nemzeti bankot és Matolcsy Györgyöt azért, amiért ölbe tett kézzel nézi az elharapózó inflációt és nem tesz semmit, hogy erősödjön a forint. Mégis, ha valami jól működik még Magyarországon az az MNB. A nemzeti bank pedig most kivár, mivel az erősebb forintnak nincsen fedezete, a forint mélyrepülését külső, elháríthatatlan tényező okozza: a koronavírus és a miatta gyengélkedő gazdaság.

"A forint árfolyama rendben van, a saját szememmel ellenőriztem"

kép: muon.hu

Milyen eszközei vannak az MNB-nek a forint megvédésére?

A jegybanktörvény tartalmazza Matolcsy bankjának jogait és kötelezettségeit. Ezek a következők: az árstabilitás biztosítása, inflációs cél, a gazdasági növekedés elősegítése. Le kell szögezni, hogy a 370 körül szédelgő euró-forint árfolyam a Magyar Nemzeti Banknak is kényelmetlen.

Ezért folyamatosan tölti fel a mérlegét állampapírokkal, így olcsóbban finanszírozható az államadósság. Az alapkamat emelésével átmenetileg erősíthetné a forint árfolyamát, de ezt nem teszi, mert akkor drágább lesz a hitelezés és ez nem támogatja a gazdaság beindulását.

Helyette új irányadó eszközt használ: az egyhetes betéti kamatot. Ezen keresztül kommunikál a piaccal, hogy milyen forintárfolyamot szeretne. Ennek során bizonyos időközönként tendereket hirdet, hogy milyen értékben fogad el pénzt a bankoktól és erre mennyi kamatot ad (egyhetes betéti eszköz).

Ha emeli a betéti eszköz kamatát, a bankok értelemszerűen az MNB-nél „parkoltatják” a pénzüket. Ezzel csökken a likviditás, vagyis a forgalomban lévő pénz mennyisége, ami áttételesen kamatemelésnek felel meg, mégsem lesz magasabb a forinthitellel rendelkező emberek havi törlesztőrészlete.

Ha súlyos a helyzet, a jegybank még eladhatja devizatartalékát, vagy annak egy részét. Persze abból már sokkal kevesebb van, amióta a Fidesz feltalálta az alapítványi mutyit és a jegybankelnök egyfajta családi vállalkozásnak tekinti az MNB-t – de ez egy másik cikk lenne…

A gyenge forint alapvetően megéri nekik, mert egyes pénzpiaci műveletekkel így nagyobb nyereségre tehet szert Matolcsy, valamint a jegybank nyeresége után még osztalékot is tud fizetni az állami költségvetésnek.

Kinek nem éri meg a „gyenge” forint?

A dolgozó embereknek. Ha a jegybank azt a megoldást választja, hogy elinflálja a pénzünket és az államadósságot, azzal a lakosság nagyon rosszul jár.

Tovább fog gyengülni a pénzem?

Azt, hogy a forint fél év múlva mennyit fog érni, nehéz lenne megjósolni. Túl sok tényezőtől függ, nem lehet pontosan tudni. Van egy szint, aminek elérését már nem tolerálhatja az MNB sem. Ha például az infláció tartósan (trendszerűen) 4% fölé fog emelkedni, akkor biztos, hogy beavatkoznak. Minél gyengébb a forint, annál magasabb az infláció, minél erősebb annál alacsonyabb. A jelenlegi EUR-HUF árfolyam pedig már a Magyar Nemzeti Bank türelmének határait feszegeti.